Éltető élelmek

A sütőtök (Cucurbita maxima) őshazája Közép- és Dél-Amerika trópusi része, az inkák, a maják és az aztékok jellegzetes táplálékai közé tartozott. Amerika felfedezése után került Európába, hamar közkedveltté vált. A XVI. század óta ismert és termesztett növény Magyarországon is. Hazai fajtái a nagydobosi, kiszombozi, és a banántök. A termések hosszúkásak, gömb alakúak vagy lapítottak, általában 4-8 kg vagy annál nagyobb ...

A bogyós gyümölcsűek családjába tartozó szőlő (vitis vinifera) Kis-Ázsiából származik. A szőlőtermelés végigkíséri az emberiség történelmét és kultúráját, már a Biblia is említi, hogy Noé szőlőt ültetett. Magyarországon már a rómaiak, az avarok is foglalkoztak vele. Számtalan színű és ízű, bogyónagyságú fajtája ismert, az apró szemű, szinte fekete félvad fajtától az ujjbegynyi sárga “kecskecsöcsű” nemesített csemegeszőlőig. Megkülönböztetünk bor és csemegeszőlő ...

A málna (Rubus idaeus) a rózsafélék családján belül a Rubus nemzettség tagja. Hívják még boldogasszony csipkéjének vagy német neve (Himbeere) alapján himpérnek is. Közép- és Észak-Európa, valamint Észak-Amerika lombos erdeiben őshonos. Latin nevét annak köszönheti, hogy a hagyomány szerint elsőként Kréta szigetén, az Ida nevű hegyen kezdték termeszteni, ahonnan aztán a rómaiak terjesztették el. A középkorban a málna már ismert ...

A bogyós gyümölcsök családjába tartozó eper (latinul Fragaria vesca) rendkívüli illatának köszönheti elnevezését. Amerikában, Ázsiában és Európa hegyes-dombos vidékein már az ókor elején ismert volt az eper vad őse, az erdei szamóca. A rómaiak az intenzív illata miatt fragrans-nak hívták, és szépségmaszkot készítettek belőle. A középkorban telepítették először a kertek végébe. A reneszánsz idején nagyon népszerűvé vált, már ekkor tejszínnel ...

A citrom több ezer éve ismert és nagyra becsült gyümölcs. Indiában fedezték fel, ma a Földközi-tenger partvidékén és az USA déli államaiban termesztik. A mediterrán vidékek jellegzetes citromfája 3-5 méterre is megnő, egész évben terem. Ügyes hobby kertészeknek Magyarországon is sikerülhet termővé nevelni a citromfácskát, de ez a mi éghajlatunkon inkább csak szobadísz, különlegesség marad, még a család igényeit is ...

Kínában már háromezer éve is ismerték a narancsot, amit aztán a nagy felfedezések korában hoztak el hozzánk a kereskedők. Ma mintegy 400 fajtáját ismerjük. Legfontosabb téli vitamin-forrásaink közé tartozik. Tápanyagai A narancsban alig van kalória, energiahordozója egy kevés szőlő- és gyümölcscukor, leve és rostjai jól telítenek, üdítenek, a szomjat is oltják. 100 g narancsban 37 kalória, 9 g szénhidrát, 0,1 ...

A banán eredetileg a trópusi klímájú Dél-Kelet-Ázsiában honos, és arab elefántcsont- és rabszolga-kereskedők közvetítésével terjedt el az egész afrikai kontinensen, majd az egész Földön.  A nálunk kapható sárga banán (nevének jelentése: bölcs ember gyümölcse) a világon termő banánmennyiségnek alig több mint tizedét teszi ki. Csaknem 700 különböző fajta banán létezik, melyek nagy része ún. zöldségbanán, a burgonyához hasonlóként tartják számon, ...

Az alma jó hírét, éltető erejébe vetett hitet jelzi, hogy több nép mitológiájában is fontos szerepet játszik, a bibliai almától kezdve a finnugor mesékben szereplő aranyalmafáig sokféle formában találkozhatunk vele, de mindig értéket, életet, lehetőséget jelentve. A rózsafélék családjába tartozó almafa minden kontinensen megtalálható, több mint hétezer fajtáját ismerik. Leginkább a mérsékelt éghajlati övben termesztik, Európából a világtermelés fele származik. ...

A cékla az egyik legértékesebb alapanyagunk télen, a libatopfélék családjába tartozik. A kutatások szerint Elő-Ázsiából került Ázsiába (itt gyógyításra is használták), majd onnan Európába. A Földközi-tenger környékén őshonos. A céklát nagyon régóta használják, nemcsak mint konyhai alapanyagot, hanem gyógynövényt is. Európával a rómaiak ismertették meg. Tápanyagai A cékla, A, B1, B2 és C- vitamint tartalmaz, ásványi anyagok közül pedig folsavat, ...

A kínaiaknál a körtefa az elválást és a szomorúságot szimbolizálta. A keresztényeknél a körtefa csoportos-csokros hófehér virágai miatt az Istenanya jelképévé vált. Homérosz az istenek ajándékának nevezte. A rózsafélék családjába tartozó körte eredetileg Európából és Ázsiából származik, vad változata (a vadkörte, vackor) az egész kontinensen ismert. Az első kultúrfajták a görög Peloponnészosz-félszigeten nőttek, körülbelül háromezer évvel ezelőtt. Lelkes termesztői a rómaiak ...