A sütőtök (Cucurbita maxima) őshazája Közép- és Dél-Amerika trópusi része, az inkák, a maják és az aztékok jellegzetes táplálékai közé tartozott. Amerika felfedezése után került Európába, hamar közkedveltté vált. A XVI. század óta ismert és termesztett növény Magyarországon is. Hazai fajtái a nagydobosi, kiszombozi, és a banántök. A termések hosszúkásak, gömb alakúak vagy lapítottak, általában 4-8 kg vagy annál nagyobb ...
Tovább »Éltető élelmek
Szőlő
A bogyós gyümölcsűek családjába tartozó szőlő (vitis vinifera) Kis-Ázsiából származik. A szőlőtermelés végigkíséri az emberiség történelmét és kultúráját, már a Biblia is említi, hogy Noé szőlőt ültetett. Magyarországon már a rómaiak, az avarok is foglalkoztak vele. Számtalan színű és ízű, bogyónagyságú fajtája ismert, az apró szemű, szinte fekete félvad fajtától az ujjbegynyi sárga “kecskecsöcsű” nemesített csemegeszőlőig. Megkülönböztetünk bor és csemegeszőlő ...
Tovább »Málna
A málna (Rubus idaeus) a rózsafélék családján belül a Rubus nemzettség tagja. Hívják még boldogasszony csipkéjének vagy német neve (Himbeere) alapján himpérnek is. Közép- és Észak-Európa, valamint Észak-Amerika lombos erdeiben őshonos. Latin nevét annak köszönheti, hogy a hagyomány szerint elsőként Kréta szigetén, az Ida nevű hegyen kezdték termeszteni, ahonnan aztán a rómaiak terjesztették el. A középkorban a málna már ismert ...
Tovább »Eper
A bogyós gyümölcsök családjába tartozó eper (latinul Fragaria vesca) rendkívüli illatának köszönheti elnevezését. Amerikában, Ázsiában és Európa hegyes-dombos vidékein már az ókor elején ismert volt az eper vad őse, az erdei szamóca. A rómaiak az intenzív illata miatt fragrans-nak hívták, és szépségmaszkot készítettek belőle. A középkorban telepítették először a kertek végébe. A reneszánsz idején nagyon népszerűvé vált, már ekkor tejszínnel ...
Tovább »Citrom
A citrom több ezer éve ismert és nagyra becsült gyümölcs. Indiában fedezték fel, ma a Földközi-tenger partvidékén és az USA déli államaiban termesztik. A mediterrán vidékek jellegzetes citromfája 3-5 méterre is megnő, egész évben terem. Ügyes hobby kertészeknek Magyarországon is sikerülhet termővé nevelni a citromfácskát, de ez a mi éghajlatunkon inkább csak szobadísz, különlegesség marad, még a család igényeit is ...
Tovább »Narancs
Kínában már háromezer éve is ismerték a narancsot, amit aztán a nagy felfedezések korában hoztak el hozzánk a kereskedők. Ma mintegy 400 fajtáját ismerjük. Legfontosabb téli vitamin-forrásaink közé tartozik. Tápanyagai A narancsban alig van kalória, energiahordozója egy kevés szőlő- és gyümölcscukor, leve és rostjai jól telítenek, üdítenek, a szomjat is oltják. 100 g narancsban 37 kalória, 9 g szénhidrát, 0,1 ...
Tovább »Banán
A banán eredetileg a trópusi klímájú Dél-Kelet-Ázsiában honos, és arab elefántcsont- és rabszolga-kereskedők közvetítésével terjedt el az egész afrikai kontinensen, majd az egész Földön. A nálunk kapható sárga banán (nevének jelentése: bölcs ember gyümölcse) a világon termő banánmennyiségnek alig több mint tizedét teszi ki. Csaknem 700 különböző fajta banán létezik, melyek nagy része ún. zöldségbanán, a burgonyához hasonlóként tartják számon, ...
Tovább »Alma
Az alma jó hírét, éltető erejébe vetett hitet jelzi, hogy több nép mitológiájában is fontos szerepet játszik, a bibliai almától kezdve a finnugor mesékben szereplő aranyalmafáig sokféle formában találkozhatunk vele, de mindig értéket, életet, lehetőséget jelentve. A rózsafélék családjába tartozó almafa minden kontinensen megtalálható, több mint hétezer fajtáját ismerik. Leginkább a mérsékelt éghajlati övben termesztik, Európából a világtermelés fele származik. ...
Tovább »Cékla
A cékla az egyik legértékesebb alapanyagunk télen, a libatopfélék családjába tartozik. A kutatások szerint Elő-Ázsiából került Ázsiába (itt gyógyításra is használták), majd onnan Európába. A Földközi-tenger környékén őshonos. A céklát nagyon régóta használják, nemcsak mint konyhai alapanyagot, hanem gyógynövényt is. Európával a rómaiak ismertették meg. Tápanyagai A cékla, A, B1, B2 és C- vitamint tartalmaz, ásványi anyagok közül pedig folsavat, ...
Tovább »Körte
A kínaiaknál a körtefa az elválást és a szomorúságot szimbolizálta. A keresztényeknél a körtefa csoportos-csokros hófehér virágai miatt az Istenanya jelképévé vált. Homérosz az istenek ajándékának nevezte. A rózsafélék családjába tartozó körte eredetileg Európából és Ázsiából származik, vad változata (a vadkörte, vackor) az egész kontinensen ismert. Az első kultúrfajták a görög Peloponnészosz-félszigeten nőttek, körülbelül háromezer évvel ezelőtt. Lelkes termesztői a rómaiak ...
Tovább »