A glutén a gabonafélékben (búza, árpa, rozs) található összetett fehérje, népies nevén sikér, mely gliadinból és gluteninből áll. Ma már egyre több ember szenved különféle kínzó tünetektől, melyek hátterében a glutén által okozott, a szervezetben és bélrendszerben fennálló gyulladás áll.
A glutén érzékenység
A glutén érzékenység autoimmun betegség, a szervezet valamilyen okból önmaga ellen termel egy anyagot, amely elpusztítja saját szöveteit. A gluténban lévő gliadin kapcsolatba lép a vele szemben képződő ellenanyaggal, az ekkor aktiválódó nyiroksejtek pedig károsítják a vékonybél nyálkahártyáját. A károsító hatás a vékonybél proximális szakaszában (ez rögtön a gyomor utáni vékonybél szakasz), a vékonybél nyálkahártyáján érvényesül. A keletkező toxikus anyag teljesen vagy részben elpusztítja a nyálkahártya felszíni sejtjeit,a bélbolyhok helyén sima felszín alakul ki, így csökken a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódása.Ez az állapot tünetek nélkül is fennállhat. A tünetek nélkül fennálló tartós immunfolyamat másodlagos autoimmun betegségekre és daganatok gyakoribb keletkezésére hajlamosít. A vékonybélbolyhok azonban megfelelően betartott gluténmentes diéta mellett képesek teljesen regenerálódni.
A betegség tünetei
A szervezetbe bejutó glutén a HLA-DQ2 vagy DQ8 molekulához kötődik, az immunrendszer aktivizálódik, a transzglutamináz enzim felszaporodik. (A diagnosztizáláshoz ezt használják fel.) Az aktiválás következtében az immunrendszer sejtjei és ellenanyag-termelése a szervezet saját fehérjéi ellen, főként a transzglutamináz enzim ellen kezd dolgozni, majd beindul az autoimmun folyamat. A transzglutamináz enzim a szervezet minden szövetében előfordul, ezért a betegség tünetei sokfélék lehetnek.
A gyermekkori coeliákia figyelmeztető jele a lassú fejlődés, a vitamin- és vashiány, a hasmenés és a zsírfényű széklet. A felszívódási zavar következtében az ilyen gyerek feltűnően érdektelenné válik és kóros soványságával, nagy pocakjával szinte az afrikai éhezőkre hasonlít. Felnőtt korban is egyre gyakoribb ez a betegség, amely gyakran csak vashiánnyal vagy hasmenéssel és a könyök illetve térdtájak felett, a fartájon, a hát középvonala mentén, a váll és a lapocka felett látható herpesz-szerű bőrjelenséggel hívja fel magára a figyelmet. Ez utóbbi a Dermatitis Herpetiformis (DH), más néven Duhring.
Tünetek:
- krónikus hasmenés, haspuffadás, vashiány, soványság, nem megfelelő súlygyarapodás: általános felszívódási zavar jeleként
- fáradékonyság, fejfájás, hajhullás, körmök töredezése: a nyomelem és vitaminok felszívódásának zavara és hiánya miatt
- tejcukor emésztési zavar (másodlagos laktázhiány); csontritkulás; alacsony termet, hasmenéses tünetek nélkül is
- fogzománc hibák, a fogak korai romlása, elsősorban a maradandó metszőfogakon, vízszintesen, szimmetrikusan látható zománc hiba, zománc elszíneződés: részben hiánytünet, részben valószínűleg a fogakon zajló autoimmun reakció következménye
- viszkető, hólyagos bőrbetegség, ami elsősorban a térd-könyökhajlat külső felszínén, fartájékon nagyobb gyermekeknél vagy felnőtteknél jelentkezik és a bőrben lévő egyik transzglutamináz elleni immunreakció okozza
- dermatitis herpetiformis vagy Duhring-betegség
- visszatérő hólyagok, afták a szájban
- máj illetve veseműködés zavarának jelei, laboratóriumi eltérések
- gyakori vetélések, nőgyógyászati problémák
- más szervek autoimmun betegségei, mint a cukorbetegség, pajzsmirigybetegségek, kötőszöveti és izületi betegségek.
Egyes tünetek önmagukban is dominálhatnak, és nem minden betegnek van emésztőszervi panasza.
Glutén okozta betegségek
A New England Journal of Medicine tanulmánya szerint jelenleg 35 betegséget ismerünk, amelyet a glutén fogyasztása okozhat. Néhány ezek közül a tünetek közül: arthritis, ADHD, depresszió, szorongás, IBS, lupus, gyakori fejfájás, fáradtság, ekcéma, izomkoordináció elvesztése, csontritkulás, legyengült immunrendszer, gombás fertőzések elburjánzása, szervgyulladás, fogyás / testtömeg-növekedés és alultápláltság. A gluténérzékenység növeli az 1. típusú cukorbetegség, az elhízás, a gyomor-bél daganatok, agyi rendellenességek, az autizmus és a pajzsmirigy betegségek kockázatát.
Civilizációs betegség
A betegség csak ott fordul elő, ahol az emberek glutén tartalmú ételeket fogyasztanak. A mai kenyérgabona sorozatos gabona nemesítés eredménye, sokkal több és veszélyesebb glutént tartalmaz, mint a 100 évvel ezelőttiek. Az utóbbi száz évben a gabonanemesítők tudatosan szelektálták és keresztezték azokat a fajtákat, melyeknek magas volt a glutén tartalma, mert ettől lesz nyúlós a tészta, ettől válik kelesztésre és tésztakészítésre alkalmasabbá. A glutén emellett növeli az éhségérzetet, ugyanis megzavarja a leptin termelődést, aminek hiányában az agy nem érzékeli, hogy a gyomor tele van és ideje zsírt bontani. Így az ember többet fogyaszt a kenyerekből, péksüteményekből. A gluténbevitel nagysága általában egyenesen arányos a mezőgazdasági kultúra fejlettségével, ezért a coeliakiát civilizációs, „úri betegségnek” tartják.
A glutén érzékenység felismerése
A tünetek csak akkor mutatkoznak, ha a vékonybél nyálkahártyájának jelentős része már elsorvadt, így megeshet, hogy a baj túl hosszú idő elteltével válik nyilvánvalóvá. A diagnózis felállítása nagy körültekintéssel történik. Az előzetes diéta álnegatívvá teheti az eredményeket, ezért a vizsgálatok előtt nem szabad a gluténbevitelt csökkenteni.
A diagnosztizálás első lépése a transzglutamináz elleni ellenanyagok kimutatása a beteg véréből. A pozitív EMA és/vagy pozitív transzglutamináz lelet után elvégzik a vékonybélbolyhok szövettani vizsgálatát. A glutén intolerancia biorezonanciás módszerekkel is kimutatható. Léteznek olyan allergia vizsgálatok, amelyek több száz tesztanyagra vonatkozóan mutatják ki érzékenységünket.
A gluténmentes diéta
Jelenleg a betegség egyetlen hatékony kezelése a gluténmentes diéta, melynek pontos betartására minden körülmények között törekedni kell. Nagyon fontos tudatosítani, hogy a diéta egész életre szól. Akkor sem hagyható abba, és továbbra sem fogyasztható árpa-, búza- vagy rozstartalmú élelmiszer, ha a tünetek megszűnnek vagy a beteg jól érzi magát.
Kevésbé köztudott, hogy a tejtermékeket a diéta első 3 hónapjában ajánlott elkerülni. A tejmentes étrend betartása csak addig szükséges, amíg a gluténmentes étrend hatására a bélboholy struktúra helyreáll, a bélnyálkahártya kóros áteresztőképessége megszűnik, és az allergének már nem jutnak el az immunológiailag aktív sejtekhez.
Glutént tartalmaz, ezért tilos:
Árpa, búza rozs (és zab) alapú kenyerek, péksütemények, tészták, kekszek, aprósütemények, lisztek, extrudált termékek, gabonapelyhek, tészták. A kukoricás vagy burgonyás kenyér nem gluténmentes, mert nagyrészt búzalisztből áll!
Búza és búza eredetű termékek: búzaliszt, búzakorpa, búzadara, búzacsíra, búzacsíra olaj, búzakeményítő, módosított búzakeményítő, hidrolizált búzafehérje, búzafehérje alapú sütőipari térfogatnövelő szer.
Rozs, árpa és tönköly, valamint az ezek keresztezésével előállított magokból készült, a felsorolt búzaeredetű termékekkel analóg termékek, valamint a malátáik. A zabról megoszlanak a vélemények, mert bár maga a zab nem tartalmaz számunkra káros fehérjét, a keresztszennyeződése nehezen elkerülhető. Ha mégis ki akarjuk próbálni, csak garantáltan gluténmentes terméket vegyünk.
A tejdesszertek (gyümölcsjoghurtok, pudingok, túrókrémek), húskészítmények (májkonzervek, pástétomok, húskonzervek, hurkafélék), lekvárok, édességek, fagylaltok, befőzőcukrok, ételízesítők, instant káv, kakaóporok, pudingok, ketchupok, mustárok, majonézek tartalmazhatnak glutént, ezért összetételüket ellenőrizni kell. A fagyasztott és konzerv NATÚR zöldségek és gyümölcsök nem tartalmaznak glutént, az ízesített változatoknál viszont néha előfordul. A hagyományos árpamalátából készült sörökben mindig van gluténmaradvány, amely általában magasabb, mint a 20 mg/kg-os határérték.
Néha találkozni olyan sonkával és egyéb felvágottal, amin ez áll: aroma gluténnal, vagy glükóz/dextróz búzából. Az ilyen termékek gluténmentesnek tekinthetők, a hatályos rendeletek szerint nem is kellene a gyártónak a glutént feltüntetnie, mert az aromák és a glükóz/dextróz gluténtartalma jóval a megengedett határérték alatt van.
Az E1400–1450 közötti adalékanyagok keményítőből készülnek. A kukorica-, burgonya-, tápióka- vagy rizskeményítőből készült sűrítőanyagok gluténmentesek. A búzakeményítőből készültek tartalmazhatnak glutént, ezért a gluténmentes táplálkozásban kerülni kell akkor is, ha a detektálható gluténtartalom nagyon alacsony. Az E1400 feletti adalékanyagokat nevezik még módosított keményítőnek vagy dextrinnek is. Ha a csomagoláson nincs jelölve a keményítő eredete, az azt jelenti, hogy a termék nem tartalmaz glutént.
Bár a gyógyszerek többsége gluténmentes, sokszor elbizonytalanodunk, hogy betegség esetén milyen gyógyszert szedhetünk. Ebben segít a lista az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján: http://www.ogyi.hu/listak/
Fogyasztható:
amaránt, burgonya, guarmag, hajdina, köles, kukorica, sárgaborsó, rizs, szója, tápióka, szezámmag, tökmag, napraforgó, szentjánoskenyérmag alapú lisztekből, illetve ezek felhasználásával készült élelmiszerek; gluténmentes kenyérporokból, süteményporokból készült kenyerek és egyéb ételek, müzlik, ha semmilyen gluténtartalmú összetevőt nem tartalmaznak, és a gyártás/elkészítés során sem szennyeződnek. A kukoricaliszt, kukoricadara, rizsliszt, a GM gabonafélékből és magvakból készült pelyhek gluténmentesek, de csak akkor biztonságosak, ha a betakarítás, szállítás, feldolgozás és csomagolás során sem szennyeződnek. Az ételek sűrítéséhez és panírozásához is kizárólag gluténmentes lisztet, pelyheket és zsemlemorzsát szabad használni.
A „rendkívül kis gluténtartalmú” megnevezéssel ellátott termékek legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmazhatnak. A „gluténmentes” megnevezést akkor viselhetik, ha legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmaz az értékesített élelmiszer.
Forrás:
liszterzekeny.hu, antalvali.com
