Az elmúlt években a nyarak egyre melegebbek, akár hetekig tartó hőhullámokkal is meg kell küzdenünk, a régebben épült házak nem voltak felkészülve ilyen mértékű, hosszan tartó kánikulára, ám van néhány módszer, amelyekkel csökkenthetjük a hő hatását otthonainkban.
Megfelelő hőszigetelés
Lássuk először a tetőtér szigetelést, először azt vizsgáljuk meg, hogy miért elengedhetetlen egy tetőtér esetében a hőszigetelés, majd azt is, hogy milyen anyagokkal érdemes dolgozni, mire kell figyelni a szigetelés elvégzése során. Aki járt, aludt már olyan tetőtéren, ahol rossz volt a szigetelés (vagy teljesen hiányzott), könnyen megtapasztalhatta, milyen könnyen lehűlnek a szobák, főleg egy-egy szelesebb napon, nyáron pedig elviselhetetlen lesz a hőség, hiszen a cserepeket folyamatosan tűzi a nap, a levegő pedig felforrósodik. Mindezt megfelelő szigeteléssel jelentősen lehet csökkenteni. De az sem mindegy, hogy milyen anyaggal végezzük el a tető szigetelését. A hungarocellt nagyon nehéz úgy vágni, alakítani, hogy teljesen kitöltsük az apró réseket, a kőzetgyapottal pedig az a baj, hogy egy idő múlva porzik, áthullik a réseken. A legcélszerűbb az üveggyapotot használni a tetőtér szigetelésére. Vessünk egy pillantást a tetőtér rétegrendjére: Belül látunk egy gipszkartont vagy lambériát vagy egyéb falburkolatot, alatta helyezkedik el a párazáró fólia, ami megakadályozza hogy a nedvesség (pára, hó, kondenzációs lecsapódás) bejusson a lakótérbe.
Utána jön a hőszigetelés, majd a páraáteresztő fólia, légrés és maga a héjazat (ami többnyire cserép). A helyes tetőszerkezeti rétegrend alapvető feltétele annak hogy jó legyen a szigetelésünk. Ha nem megfelelő ez a rétegrend, akkor a szigetelésünk nagyon rövid idő alatt tönkremehet és pénzkidobás volt az egész. A legokosabb, ha fújható szigeteléstechnikával végezzük el a tetőtér hőszigetelését. Amennyiben nincs beépítve a tetőtér, a födémet érdemes szigetelni, hiszen a nyári hőségben ezen a felületen keresztül is jelentősen fel tud melegedni az épület.
Megfelelő külső árnyékolás
A szigetelés mellett ne feledkezzünk meg a külső árnyékolásról sem, ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthetjük az épület felmelegedését. Sokan esnek abba a hibába, hogy csak a sötétítésről gondoskodnak, viszont a belső függönyök, lamellák sajnos nem akadályozzák meg a napenergiát abban, hogy az üvegen keresztül becsapdázódjanak a lakótérbe és jelentősen felmelegítsék a szobáinkat. Viszont egy külső redőnnyel, naphálóval megakadályozhatjuk a felmelegedés mértékét.
Rendszeres szellőztetés
A szellőztetéshez mindenki ért. Viszont sokan esnek abba a hibába, hogy nyáron kitárják az ablakokat a legnagyobb hőségben is. Ennek hatására sajnos rendkívül fel tud melegedni a belső tér. Érdemes napközben az ablakokat zárva tartani, az árnyékolókat lehúzni és akkor szellőztetni, amikor már csökken a külső hőmérséklet. Előfordul, hogy ez az időpont kánikula idején akár este 10 után jöhet csak el. Vagyis késő este, hajnalban szellőztessünk! Ezzel nyáron akár 5-7 fokkal is hűvösebb levegőt érhetünk el a kinti hőmérséklethez képest.
Három féle szellőztetés létezik, az első a résszellőzés, amikor résnyire nyitva hagyjuk az ablakot. Ez a módszer az ablak páramentesítésére alkalmas, viszont alapos légcserére nem jó. Pláne, ha folyamatosan nyitva is hagyjuk az ablakot, főleg nem alkalmas nyáron a hűtésre. A második módszer az átáramló szellőztetés: ennek során az ablakszárnyat teljesen kitárjuk, és 5-10 perc alatt kicserélődik a szoba levegője. A harmadik módszer a leghatékonyabb, huzatot csinálunk, vagyis keresztszellőzést alkalmazunk: ezzel a technológiával 3-4 perc alatt kicseréljük a levegőt és a falak sem hűlnek le. Vagyis a nyári nagy melegben is érdemes a kereszthuzatos módszert alkalmaznunk! Ha a tetőtér beépítésénél tartunk, érdemes úgy kialakítani a nyílászárók elhelyezését, hogy könnyen lehessen kereszthuzatot létrehozni.
A légrés kialakítása a tető rétegrendjében
A megfelelő szigetelés mellett nagyon lényeges a légrés kialakítása a tetőszerkezetben, hogy a levegő szabadon közlekedhessen és hűtse a hatalmas felületet. A tetőszerkezeti rétegrendben az átszellőztetésnek az a szerepe, hogy nyáron a légáramlást biztosítja és ezáltal hűti a tetőteret. Télen pedig a páralecsapódást és a nedvességet szárítja, távolítja el. Ezt ha a tetőszerkezet építésekor megoldották, akkor szerencsénk van, ha nem akkor ennek utólagos beépítése rendkívül költséges és nehézkes. Az építtetés során egyeztessünk ezzel kapcsolatban az építésszel és az ácsokkal is.
A cserép színe, kezelése
Ma egyre inkább elterjedtek a sötét színű cserepek, amelyek valóban szépek, viszont annyi velük a probléma, hogy a sötét szín elnyeli a napfényt és a napenergiát, vagyis jobban felmelegszik a cserép és az alatta elhelyezkedő tér. Létezik azonban olyan felületkezelési eljárás, amivel jelentősen csökkenthejük a fedés alatti rétegek felmelegedését, ezeknek a cserepeknek az alsó felületi hőmérséklete akár 10 °C-kal alacsonyabb, mint a kezelés nélküli, hasonló típusú cserepeké.
Mindenképp kell klíma?
Ma már nagyon fejlett technológiával kialakított klímákat építhetünk be otthonainkba, akár pár perc alatt kellemes hőfokot alakíthatunk ki a laktérben. A klímának is van azért néhány hátránya: sokba kerül, komoly fogyasztási igénye van, rendszeresen tisztítani kell. De mennyiben lehet hatékonyan küzdeni a nyári meleg ellen klíma nélkül szigeteléssel, szellőztetéssel, árnyékolás technikával?
Nyilván minden egyes ember egyéni tűréshatára máshol van, van akinek nagyon melege van akár 25 fokban is van, aki 25 fokban még fázik. De arról azért ne felejtkezzünk el, hogy a kinti és a benti hőmérséklet-különbség ideális esetben öt és nyolc fok között mozog, maximum 10. Tehát ha a klímát használjuk, és kinn 35 fok van, akkor sem egészséges 20 fokra lehűteni az otthonunkat. A szigeteléstől pedig ne várjuk hogy a kinti 35 fokot 20 fokra tudja ellensúlyozni, a tetőtéri ablakokról pedig ne is beszéljünk, ahol dől be a forróság. De egy kis odafigyeléssel, árnyékolással, szellőztetéssel 5-8 fok különbséget el tud érni a szigetelés is.